Uwagi do nowej edycji dwóch XIII-wiecznych przekazów dziejopisarskich z obszaru historycznych Węgier

Spychała, Lesław

doi:0081-7147

- ris
- BibTeX
- EndNote
- Csv

Uwagi do nowej edycji dwóch XIII-wiecznych przekazów dziejopisarskich z obszaru historycznych Węgier Spychała, Lesław

Object structure

Uwagi do nowej edycji dwóch XIII-wiecznych przekazów dziejopisarskich z obszaru historycznych Węgier

Studia Źródłoznawcze = Commentationes T. 50 (2012)

Spychała, Lesław

Institute of History of the Polish Academy of Sciences

Wydawnictwo DiG

Warszawa

2012

p. 105-112 ; Reviewed book : Anonymus and Master Roger. Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum. Anonymus, Notary of King Béla, The Deeds of the Hungarians, prir. Martyn Rady i László Veszprémy. Magistri Rogerii Epistola in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros facta. Master Roger's Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars, prir. János M. Bak i Martyn Rady, Central European Medieval Texts, sv. 5, CEU Press, Budapest – New York 2010., s. 268

Hungary - history - 1000-1699 - early works to 1800

A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára, szer. L. Benkő, L. Kiss, L. Papp, t. 3: Ö–Zs, Budapest 1976.
Almási T., A Siralmas ének kézirati hagyományának néhány problémája, “Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta historica”, 83, 1986, s. 51–56.
Anonymus and Master Roger. Anonymi Bele regis notarii Gesta Hungarorum. Anonymus, Notary of King Béla The Deeds of the Hungarians, edited, translated and annotated by Martyn Rady and László Veszprémy. Magistrii Rogerii Epistola in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros facta. Master Roger’s Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars, translated and annotated by János M. Bak and Martyn Rady, Central European Medieval Texts, vol. 5, Central European University Press, Budapest–New York 2010.
Anonymus. Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről, ford. D. Pais, előszó és jegyzetek Gy. Györffy, Budapest 1975, 19772, s. 14–16.
Benkő L., Anonymus beszélő személynevei, “Magyar Nyelv”, 93, 1997, s. 148-151.
Benkő L., Név és történelem. Tanulmányok az Árpád–korról, Budapest 1998, s. 33, 36.
Bezzola G.A., Die Mongolen in abendländischen Sicht (1220–1270). Ein Beitrag zur Frage der Völkerbegegnungen, Bern–München 1974.
Die „Gesta Hungarorum” des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte, hg. v. G. Silagi, L. Veszprémy, Ungarns Geschichtsschreiber, 4, Sigmaringen 1991.
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen, hg. v. L. Benkő, K. Gerstner, A.S. Hámori, G. Zaicz, t. 2: Kor–Zs, Budapest 1994.
Félegyházy J., A tatárjárás történeti kútfőinek kritikája, Vác 1941.
Fest S., Anonymus angol forrásai, “Egyetemes Philologiai Közlöny”, 59, 1935, s. 162–180.
Fügedi E., “Verba volant ...” Középkori nemességünk szóbelisége és az írás, w: Mályusz Elemér emlékkönyv, szer. É.H. Balázs, E. Fügedi, F. Maksay (Társadalom– és Művelődéstörténeti Tanulmányok), Budapest 1984, s. 107–130.
Grzesik R., Polska Piastów i Węgry Arpadów we wzajemnej opinii (do roku 1320), Warszawa 2003.
Györffy Gy., Abfassungszeit, Autorschaft und Glaubwürdigkeit der Gesta Hungarorum des anonymen Notars, „Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae”, 20, 1972, s. 215-230.
Györffy Gy., Anonymus Gesta Hungaroruma, w: A honfoglaláskor írott forrásai, szer. L. Kovács, L. Veszprémy (Honfoglalásról Sok Szemmel), Budapest 1996, s. 200–203.
Györffy Gy., Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, „Irodalomtörténeti Közlemények”, 74, 1970, s. 5-23.
Györffy Gy., Anonymus Gesta Hungarorumának kora, 1970, s. 6–9é 1988, s. 35–39.
Györffy Gy., Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? (Hermész Könyvek), Budapest 1988.
Györffy Gy., Formation d’états au IXe siècle suivant les „Gesta Hungarorum” du Notaire Anonyme, w: Nouvelles études historiques publiées à l’occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois, red. D. Csatári, L. Katus, Á. Rozsnyói, t. 1, Budapest 1965, s. 27–53.
Györffy Gy., Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában, „Ethnographia”, 76 (1965), s. 411–429.
Györffy Gy., Krónikáink és a magyar őstörténet, Budapest 1948.
Györffy Gy., Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések — új válaszok, Budapest 1993.
Győry J., Gesta regum — gesta nobilium. Tanulmány Anonymus krónikájáról. Előszó J. Turóczi–Trostler (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai, 29) Budapest 1948.
Győry J., P. Mester franciaországi olavsmányai, “Magyarságtudomány”, 1, 1942, s. 8–25.
Heilig K. (rec.), P. magister quondam Bele regis Hungarie notarius: Gesta Hungarorum. Edidit Ladislaus Juhász. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum; redigit L. Juhász.) Budapest, 1932. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda VIII +100 l., egy facsimilével, “Századok”, 66, 1932, s. 418–420.
Hóman B., A Szent László–kori Gesta Ungarorum és XII–XIII. századi leszármazói (Forrástanulmány), Budapest 1925.
Horváth J. (jr), Árpád–kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái, Budapest 1954.
Horváth J. (jr), Die Persönlichkeit des Meisters P. und die politische Tendenz seines Werkes, “Acta Antiqua Academaie Scientiarum Hungaricae”, 19, 1971, s. 352–372.
Horváth J. (jr), P. mester és műve, cz. 1, “Irodalomtörténeti Közlemények”, 70, 1966, s. 21–26.
Horváth J. (jr), P. mester és műve, cz. 2, “Irodalomtörténeti Közlemények”, 70, 1966, s. 264–276.
Karatay O., On the origins of the name for the ‘Black Sea’, “Journal of Historical Geography”, 37, 2011, s. 1–11.
Kersken N., Geschichtsschreibung im Europa der „nationes”. Nationalgeschichtliche Gesamtdarstellungen im Mittelalter (Münstersche Historische Forschungen, 8), Köln–Weimar–Wien 1995, s. 653–730.
Komjáthy M. (rec.), E. Mályusz, Le chencellerie royale et la rédaction des chroniques dans le Hongrie médiévale. Extrait de la Revue Le Moyen Age (Nos 1 et 2, 1969, p. 51–86, 219–254), “Levéltári Közlemények”, 41, 1970, s. 337–339.
Kovács S.V (rec.), E. Mályusz, Le chancellerie royale et la rédaction des chroniques dans le Hongrie médiévale. Extrait de la Revue Le Moyen Age (Nos 1 et 2, 1969, p. 51–86, 219–254), “Irodalomtörténeti Közlemények”, 75, 1971, s. 531-533.
Középkori históriák okleveleinkben (1002–1410), vál., előszó és jegyzetek Gy. Kristó (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 1), Szeged 1992, s. 16–18.
Kristó Gy., A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig (Irodalomtörténeti Füzetek 135), Budapest 1994.
Kristó Gy., Magyar historiográfia 1. Történetírás a középkori Magyarországon, Budapest 2002.
Kristó Gy., Szempontok Anonymus gestájának megítéléséhez, w: tegoż, Tanulmányok az Árpád-korról, Budapest 1983, s. 377–392.
Magister Rogerius. Carmen miserabile lateinisch / deutsch, übersetzt v. H.S. Milletich. Nachwort v. F. Probst, Eisenstadt 1979.
Mályusz E., A Thuróczy–krónika és forrásai (Tudománytörténeti Tanulmányok 5), Budapest 1967, s. 67–72.
Mályusz E., A Thuróczy–krónika és forrásai, Tudománytörténeti Tanulmányok, 5, Budapest 1967, s. 44-49.
Mályusz E., Az V. István–kori gesta (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből, 58), Budapest 1971.
Mályusz E., Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon (Irodalomtörténeti Füzetek 79), Budapest 1973.
Mályusz E., La chancellerie royale et la rédaction des chroniques dans la Hongrie médiévale, 1–2, “Le Moyen Âge” 75 (4e série — 24) 1969.
Marczali H., A magyar történet kútfői az Árpádok korában, Budapest 1880, s. 89.
Marczali H., Ungarns Geschichtsquellen im Zeitalter der Árpáden, Berlin 1882.
Mészáros E., Qua ratione Anonymus Hungarus in conscribendis gestis suis Sacra Scriptura usus sit, Quinqueecclesiis 1936.
Rogerius von Torre Maggiore: „Klagelied”, Vorbemerkungen, Übersetzung, Anmerkungen: H. Göckenjan, w: Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen 1235–1250, Übersetzt, eingeleitet und erläutert v. H. Göckenjan und J.R. Sweeney (Ungarns Geschichtsschreiber, 3), Graz–Wien–Köln 1985.
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, ed. E. Szentpétery, t. 1, Budapestini 1937 (reprint: Budapest 1999).
Simonis de Kéza Gesta Hungarorum / Simon of Kéza. The Deeds of the Hungarians, ed. and transl. L. Veszprémy, F. Schaer. With a study by J. Szűcs (Central European Medieval Texts), Budapest 1999.
Šišić F., Letopis popa Dukl’anina (Srpska Kral’evska Akademija. Posebna Izdan’a, 67. Filosofski i Filologiški Spisi 18), Beograd–Zagreb 1928.
Soldo J.A., Provala Tatara u Hrvatsku, „Historijski Zbornik”, 21–22, 1968–1969, s. 378-385.
Soranzo G., Il papato, l’Europa cristiana e i Tartari. Un secolo di penetrazione occidentale in Asia (Pubblicazioni della Università Cattolica del Sacro Cuore. S. 5: Scienze storiche, 7), Milano 1930.
Spychała L., Studia nad legendą dynastyczną Arpadów. Między pulpitem średniowiecznego skryby a „warsztatem” współczesnego badacza (Acta Universitatis Wratislaviensis 3329. Historia 182), Wrocław 2011.
Steindorff L., Čužaja vojna: Voennye pochody mongolov v 1237–1242 g. v chronike Fomy archidiakona Splitskogo, „Drevnjaja Rus”, 4 (34), 2008, s. 18-22.
Strakosch–Grassmann G., Der Einfall der Mongolen in Mitteleuropa in den Jahren 1241 und 1242, Innsbruck 1892.
Sweeney J.R., Thomas of Spalato and the Mongols: a thirteenth–century Dalmatian view of mongol customs, “Florilegium. University Annual Papers on Classical Antiquity and the Middle Ages”, 4, 1982, s. 155–183.
Szabó J.B., A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország (Tudástár), Budapest 2007.
Szende K., The Uses of Archives in Medieval Hungary, w: The Development of Literate Mentalities in East Central Europe, ed. A. Adamska, M. Mostert (Utrecht Studies in Medieval Literacy), Turnhout 2004 , s. 137-140 .
Szovák K. (rec.), Die „Gesta Hungarorum” des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte. Unter Mitarbeit von László Veszprémy Hg. v. Gabriel Silagi. (Ungarns Geschichtsschreiber, Hg. v. Thomas von Bogyay, Bd. 40 Jan Thorbecke Verlag, Sigmaringen 1991. 190 oldal, “Művészettörténeti Értesítő”, 42, 1993, 1–2, s. 65.
The Customary Law of the Renowned Kingdom of Hungary: A Work in Three Parts (Tripartitum), ed. J.M. Bak, P. Banyó, M. Rady, The Laws of East Central Europe Series 1, 5, Idyllwild, Calif. 2006.
The Laws of East Central Europe / Decreta Regni Mediaevalis Hungariae, ed. J.M. Bak et al., t. 1–5, Idyllwild, Calif. 1999–2006.
Thoroczkay G., Anonymus latin nyelvű külföldi forrásai. Historiográfiai áttekintés, “Turul” 72, 1999, s. 108–116.
Thoroczkay G., Írások az Árpád–korról. Történeti és historiográfiai tanulmányok (TDI–Könyvek, 9), Budapest 2009, s. 215–231.
Urbański R., Tartarorum gens brutalis. Trzynastowieczne najazdy mongolskie w literaturze polskiego średniowiecza na porównawczym tle piśmiennictwa łacińskiego antyku i wieków średnich, Studia Staropolskie. Series Nova, 15 (71), Warszawa 2007, s. 154-160.
Váczy P., Anonymus és kora, w: Középkori kútfőink kritikus kérdései, szer. J. Horváth (jr), Gy. Székely (Memoria Saeculorum Hungariae, 1), Budapest 1974, s. 30–32.
Váczy P., Kunok és vlachok Anonymusnál, w: tegoż, A magyar történelem korai századaiból (História Könyvtár. Monográfiák, 5), Budapest 1994, s. 71-80.
Veszprémy L., A középkori történetírás műfajai, w: Magyar művelődéstörténeti lexikon. Középkor és kora újkor, szer. P. Kőszeghy, t. 6: kolostorhálózat — Lestyán, Budapest 2006, s. 285-290.
Veszprémy L., Anonymus Gestájának kézirata, “Magyar Könyvszemle”, 108, 1992, s. 44–52.
Veszprémy L., Közös motívumok a 12–13. századi magyarországi és hispániai historiográfiában, “Aetas” 1994, 1, s. 36–46.
Veszprémy L., Zsigmond Galambócnál 1428–ban, “Hadtörténelmi Közlemények”, 121, 2008, s. 289–300.
Wehli T., Anonymus Gesta Hungarorum kéziratának helye a magyarországi könyvfestészet történetében, “Magyar Könyvszemle”, 108, 1992, s. 52–55.