Between Transnational Embeddedness and Relative Isolation: The Moderate Rise of Memory Studies in Hungary

Laczó, Ferenc; Zombory, Máté

doi:0001-6829

- ris
- BibTeX
- EndNote
- Csv

Between Transnational Embeddedness and Relative Isolation: The Moderate Rise of Memory Studies in Hungary Laczó, FerencZombory, Máté

Object structure

Between Transnational Embeddedness and Relative Isolation: The Moderate Rise of Memory Studies in Hungary

Acta Poloniae Historica. T. 106 (2012)

Laczó, Ferenc ; Zombory, Máté

Institute of History of the Polish Academy of Sciences

Wydawnictwo Naukowe "Semper"

collective memory - research - Hungary ; historiography - Hungary

Apor Péter, ‘Eurocommunism: Commemorating Communism in Contemporary Eastern Europe’, in Małgorzata Pakier and Bo Stråth (eds.), A European Memory? Contested Histories and Politics of Remembrance (Studies in Contemporary European History, 6, Oxford, 2010), 233–46.
Apor Péter, ‘Hitelesség és hitetlenség: emlékezet, történelem és közelmúlt-feldolgozás Kelet-Közép-Európában’, Korall, 41 (2010), 159–83.
Assmann Jan, Das kulturelle Gedächtnis. Schrift, Erinnerung und politische Identität in frühen Hochkulturen (Munich, 1992), Hungarian edn: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, trans. Zoltán Hidas (Budapest, 1999).
Bachmann-Medick Doris, Cultural Turns. Neuorientierungen in den Kulturwissenschaften (Reinbek, 2006).
Bernáth Gábor (ed.), Porrajmos: e Roma seron, kon perdal zhuvinde/Roma Holocaust túlélők emlékeznek/Recollections of Roma Holocaust Survivers [sic!] (Budapest, 2000).
Bibó István, ‘Deformierter ungarischer Charakter. Ungarische Geschichte auf Irrwegen’, trans. Béla Rásky, available at <http://www.kakanien.ac.at/beitr/fallstudie/IBibo1.pdf.> [Accessed 18 May 2012].
Blaive Muriel, Gerbel Christian and Lindenberger Thomas (eds.), Clashes in European Memory: The Case of Communist Repression and the Holocaust (Vienna, 2011).
Blomquist Anders, ‘The Journal “Korall” and Social History in Hungary: Between International and National Contexts’, East Central Europe, xxxiv–xxxv, 1–2 (2007–8), 113–38.
Bódy Zsombor and Kovács József Ö. (eds.), Bevezetés a társadalomtörténetbe (Budapest, 2006).
Braun Róbert, Holocaust, elbeszélés, történelem (Budapest, 1995).
Buck-Morss Susan, Dreamworld and Catastrophe: The Passing of Mass Utopia in East and West (Cambridge, MA, 2002).
Cole Tim, Traces of the Holocaust: Journeying In and Out of the Ghettos (London, 2011).
Csalog Zsolt, Kilenc cigány (Budapest, 1976).
Daróczi Ágnes and Bársony János (eds.), Pharrajimos. The Fate of the Roma During the Holocaust, trans. Gábor Komáromy (Budapest, 2008; orig. edn 2004).
Erős Ferenc and Kovács András, ‘The Biographical Method in the Study of Jewish Identity in Present-day Hungary’, in Tamás Hofer and Péter Niedermüller (eds.), Life History as a Cultural Construction/Performance (Budapest, 1988), 345–56.
Erős Ferenc, Kovács András and Lévai Katalin, ‘“Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?” Interjúk’, Medvetánc, 2–3 (1985), 129–44.
Erős Ferenc, Pszichoanalízis és kulturális emlékezet (Budapest, 2010).
Frazon Zsófia, Horváth Zsolt K., ‘A megsértett Magyarország. A Terror Háza mint tárgybemutatás, emlékmű és politikai rítus’, Regio, xiii, 4 (2002), 303–47.
Fritz Regina, Nach Krieg und Judenmord. Ungarns Geschichtspolitik seit 1944 (Göttingen, 2012).
Gluck Carol, Past Obsessions: World War Two in History and Memory (New York, forthcoming).
Gyáni Gábor, ‘A hazai történetírás nemzetközi beágyazottsága. Egykor és most’, Aetas, xxv, 4 (2010), 15–27.
Gyáni Gábor, Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése (Budapest, 2000).
Gyáni Gábor, Identity and Urban Experience: Fin-de-Siécle Budapest (New York, 2004).
Gyáni Gábor, Kövér György and Valuch Tibor (eds.), Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century (Social Science Monographs, Boulder, 2004).
Gyáni Gábor, Women as Domestic Servants: The Case of Budapest, 1890–1940 (New York, 1989).
Hadas Miklós (ed.), Colonization or Partnership? Eastern Europe and Western Social Sciences (Budapest, 1996), available at <http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap> [Accessed 18 May 2012].
Hahn Hans Henning and Traba Robert (eds.), Deutsch-Polnische Erinnerungsorte, vol. 3: Parallelen (Paderborn, 2012).
Halbwachs Maurice, ‘A kollektív emlékezet és az idő’, in Gábor Felkai, Dénes Némedi and Péter Somlai (eds.), Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig (Budapest, 2000), 403–32.
Halbwachs Maurice, ‘A Szentföld legendás topográfiája’, Magyar Lettre Internationale, 37 (2000), 45–8.
Halbwachs Maurice, ‘Az emlékezet társadalmi keretei’, in Zsuzsa Ferge (ed.), A francia szociológia (Budapest, 1971), 124–31.
Hofer Tamás and idem (eds.), Life History as a Cultural Construction/Performance: 3rd American-Hungarian Folklore Conference: Papers (Budapest, 1988).
Hofer Tamás, ‘Kiállíthatók-e a magyar “emlékezet helyei”’, Buksz, vi, 4 (1994), 465–70.
Horváth Zsolt K., ‘The Redistribution of the Memory of Socialism: Identity Formations of the “Survivors” in Hungary after 1989’, in Péter Apor and Oksana Sarkisova (eds.), Past for the Eyes: East European Representations of Communism in Cinema and Museums after 1989 (New York and Budapest, 2008), 247–73.
Hunt Lynn, The New Cultural History (Studies on the History of Society and Culture, Berkeley, 1989); Peter Burke, What is Cultural History? (Cambridge, 2004).
Karsai László, ‘A magyar holokauszt-történetírásról. Válasz Ablonczy Balázsnak, Csíki Tamásnak, Gyáni Gábornak és Novák Attilának’, Kommentár (2008), no. 6, pp. 91–104.
Katz Katalin, Visszafojtott emlékezet. A magyarországi romák holokauszttörténetéhez (Budapest, 2005).
Kemény István, ‘A magyarországi cigányok helyzete’, in idem et al., Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó 1971-ben végzett kutatásról (Budapest, 1976).
Kőrösi Zsuzsanna and Molnár Adrienne, Carrying a Secret in My Heart…: Children of the Victims of the Reprisal after the Hungarian Revolution in 1956: An Oral History (Budapest and New York, 2003). First published in Hungarian in 2000 under the title Titokkal a lelkemben éltem.
Kovács Ákos, A kitalált hagyomány (Bratislava, 2006).
Kovács Éva (ed.), Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben (Budapest, 2008).
Kovács Éva, Lénárd András and Szász Anna-Lujza, ‘A magyar holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményei’, Buksz, xxiii, 4 (2011), 350.
Kovács Éva, Lénárt András and Szász Anna Lujza, ‘A magyar holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményei’, Buksz, xxiii, 4 (2011), 336–51.
Lappin-Eppel Eleonore, Ungarisch-Jüdische Zwangsarbeiter und Zwangsarbeiterinnen in Österreich 1944/45 (Berlin, 2010).
Lénárt András, ‘“Történetgyűjtés” – Oral history archívumok Magyarországon’, Aetas, xxii, 2 (2007), 5–30.
Mark James, The Unfinished Revolution: Making Sense of the Communist Past in Central-Eastern Europe (New Haven, 2010).
Molnár Adrienne (ed.), A “hatvanas évek” emlékezete: az Oral History archívum gyűjteményéből (Budapest, 2004).
Moyn Samuel, The Last Utopia: Human Rights in History (Cambridge, MA, 2010).
Niedermüller Péter, ‘Élettörténet és életrajzi elbeszélés’, Ethnographia, xcix, 3/4 (1988), 376–89.
Niethammer Lutz, ‘Was haben Sie am 17. Juni gemacht? Oder die Nische im Gedächtnis’, in Kulturwissenschaftliches Institut Nordrhein-Westfalen: Das Gründungsjahr. Bericht 1990 (Essen, 1991).
Nora Pierre, Emlékezet és történelem között: válogatott tanulmányok (Budapest, 2009).
Papp Richárd and Szarka László (eds.), Bennünk élő múltjaink. Történelmi tudat – kulturális emlékezet (Senta, 2008).
Potó János, Az emlékeztetés helyei. Emlékművek és politika (Budapest, 2003).
Rév István, Retroactive Justice: Prehistory of Post-communism (Stanford, CA, 2005).
Ricoeur Paul, ‘Emlékezet – felejtés – történelem’, in Beáta Thomka (ed.), Narratívák 3. A kultúra narratívái (Budapest, 1999).
Ricoeur Paul, Válogatott irodalomelméleti tanulmányok (Budapest, 1999).
Rüsen Jörn, ‘Was ist Geschichtskultur? Überlegungen zu einer neuen Art, über Geschichte nachzudenken’, in idem, Theo Grütter and Klaus Füßmann (eds.), Historische Faszination. Geschichtskultur heute (Cologne, 1994), 3–26.
Rüsen Jörn, Historische Orientierung. Über die Arbeit des Geschichtsbewußtseins, sich in der Zeit zurechtzufinden (Cologne, 1994).
Sárközi Rék, Elbeszélt múltjaink. A magyar történelmi dokumentumfilm útja (Budapest, 2011).
Sas Judit H., Szubjektív történelem 1980–1994 (Budapest, 1995).
Tengelyi László, Élettörténet és sorsesemény (Budapest, 1998).
Tóth Ágnes, Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete (Budapest, 2008), or cf. its German translation, Rückkehr nach Ungarn 1946–1950: Erlebnisberichte ungarndeutscher Vertriebener (Munich, 2012).
Tóth Eszter Zsófia, “Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben (Budapest, 2007).
Trencsényi Balázs and Apor Péter, ‘Fine-tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s’, in Sorin Antohi, Balázs Trencsényi and Péter Apor (eds.), Narratives Unbound. Historical Studies in Post-Communist Eastern Europe (Budapest and New York, 2007).
Trencsényi Balázs, A nép lelke. Nemzetkarakterológiai viták Kelet-Európában (Budapest, 2011).
Weber Matthias et al. (eds.), Erinnerungsorte in Ostmitteleuropa. Erfahrungen der Vergangenheit und Perspektiven (Munich, 2011).
Zombory Máté, Maps of Remembrance: Space, Belonging and Politics of Memory in Eastern Europe (Budapest, 2012).